Munkával, akarattal Heves megyéért
Sirokban 2006-2010. között 492 millió forintból fejleszthettek. Ebből az összegből 5 helyi útvonal újult meg, és négyhez járda is épült, ezenkívül több belterületi útszakaszt is felújítottak. Négy helyi cég működését támogatta a település, a szabadidőpark vízhálózatának korszerűsítését is elvégezték és a térfigyelő rendszert is kiépítették.
2002-2005. között 1,5 milliárd forint jutott településfejlesztésre Sirokban. Ekkor járdafelújításokat végeztek, ravatalozót építettek, üzemi utakat újítottak, a faluközpont díszburkolatát tették szebbé, informatikai beruházást vittek véghez és összekötötték a mátrai és a lázbérci ivóvízhálózatot.
Ezen fejlesztésen 8 év alatt összesen csaknem 2 milliárd forintban kerültek.
Forrás: www.nfü.hu; www.norda.hu
Balla Péter vagyok, siroki fiatal, és baloldali. A pétervásárai választókerület 2002-ben az egyik legfejletlenebb térsége volt Magyarországnak, mára sokat lépett előre. Ez nagyobb részben köszönhető országgyűlési képviselőnknek, Sós Tamásnak.
Itt Sirokban ezt hatványozottan érezzük: míg 1998 és 2002 között nulla, azaz nulla forintot hozott a falunak fejlesztésre az akkori képviselő (akit Horváth Lászlónak hívtak, és áprilisban ő indul képviselőnek a FIDESZ színeiben), addig Sós Tamás nyolc év alatt több mint egymilliárdot szerzett például várrekonstrukcióra, útépítésre vagy munkahely-megőrzésre.
Helyi lakosként érzékelem a fejlődést, ezért tudom mindenkinek ajánlani Sós Tamást az áprilisi választásokon. Egri főiskolásként és elkötelezett baloldaliként szeretnék dolgozni az MSZP megújításáért. Ezt szolgálja helyi hírújságunk és honlapunk, amit szeretnénk párton belüli mozgalommá fejleszteni.
Úgy gondolom, hogy a baloldalon is szükség van az új hangokra és emberekre: ezért is szeretnék indulni ősszel helyi képviselőnek Sirokban. Tehát azt a jelöltet támogassuk, aki akarattal és emberséggel dolgozik körzetéért. Ez a jelölt: Sós Tamás!
A falu a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű erről kapta szláv eredetű nevét a település, vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült. (A Sirok szó jelentése: széles)
A hagyomány szerint Tarna vára volt a neve, mielőtt Siroknak nevezték volna. Ez a név inkább a Darnó-hegyen épült ősi pogányvárra vonatkozott, amit Darnó várnak is neveztek, sőt a Tarna név is a Darnó szóból származott volna. Darnó, Darna, Tarna. Lehetséges, hogy így volt, de nem bizonyos, mert nincs történelmi hitelessége, így ez a feltételezés inkább a mondavilág körébe tartozik.
1999. június 19-e emlékezetes nap volt a település életében. Hatalmas árvíz zúdult a falura, szinte felbecsülhetetlen károkat okozva mindenütt. A helyreállítási munkálatok költsége meghaladta a 30 millió forintot. A 2001. év egyik legjelentősebb beruházása a kőkúti orvosi szoba volt, megoldva ezzel az ott élő lakosok régi alapellátási gondját.Az idősek ellátására gondozási központ létesült, és komoly útfelújítási munkálatokat is végeztek az utóbbi években a településen. Az intézmények közművesítése is befejeződött napjainkban.
Korszerű, modern ravatalozó épült 2002-re, miközben folytak a parkosítások, és díszburkolattal látták el a faluközpontot. A polgármesteri hivatal belső és külső felújításával, átalakításával (2003) ma egy impozáns, mondhatni városias külsővel büszkélkedhet településünk. Az elkövetkezendő évek tervei között szerepel a vár felújítása és részleges rekonstrukciója a Széchenyi-terv keretén belül. Az előkészületek már megkezdődtek, a felvezető bitumenes út, parkolók kiépítése, a víz-, szennyvíz- és villanyhálózat kivezetése már megtörtént.
A további tervek és fejlesztések egyik legfontosabb iránya a község kiváló természeti adottságainak kihasználásával a turizmus és az idegenforgalom fellendítése lesz, remélve azt, hogy ez a lendületes fejlődés töretlen marad, és Sirok a jövőben a térség egyik legszebb, legvonzóbb településévé válik.