Szentdomonkos

8 év fejlesztés

Az elmúlt 4 évben Szentdomonkoson 21,5 millió forintot költöttek településfejlesztésre, melyből útépítést és felújítást vittek véghez, kicserélték a Művelődési Ház nyílászáróit, és egy buszmegállóba térburkolatot raktak le.

Ez az összeg 2002-2005. között 68,7 millió forint volt, amikor számítógépeket vásároltak a településen, munkahely teremtési támogatást kapott egy helyi cég, környezetvédelmi programot dolgoztak ki, bővítették az általános iskolát és egy mezőgazdasági vállalkozót is támogattak.

Az utóbbi 8 év alatt ez 90,2 millió forintot jelent Szentdomonkoson.

Forrás: www.nfü.hu; www.norda.hu

Szentdomonkosról

Szentdomonkos a megye északi határához közel, a Pétervásári-dombságon, Péter­vásárától 12 km-re, északkeletre fekvő település. A 23-as számú úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Kál­Bátonyterenye közötti vasútvonalon Mátraballa.

Neve először 1329-ben Scenthdomunkus alakban jelent meg. A XV. sz. közepén a Rédey, Varjú, Szentdomonkosi és Oláh családok voltak a birtokosai. A XVI-XVI I. sz. közepén is több nemes birtokolta a falut. 1706-ban a Balázs, Bíró és Ordódy család szerzett itt birtokot. 1723-ban a falu túlnyomó része Hunyady István nádor tulajdonába került, mellette a két kisebb birtokos Balázs Gergely és Turcsányi Mihály volt.

1755-ben Hunyady javait Grassalkovich Antal szerezte meg, a másik két kisebb birtokrész 1770 körül a Vass és 1836 körül a Bethlen család kezébe került. A XIX. sz. közepétől a falu fő birtokosa Károlyi György. 1696-ban 8 jobbágy és 1 házas zsellér alkotta a falu jobbágylakosságát. Az 1771. évi úrbérrendezéskor 22, 1836-ban 41 telkes jobbágy lakott itt. 1900-ban 560 lélekszámú kisközség volt. Az I. világháborúban 14-en haltak hősi halált a falu lakói közül. A XX. század első felében a pétervásárai járáshoz tartozó Tarna-patak mellett fekvő kisközség volt, melyhez Szőke és Tipászó nevű puszták tartoztak. Az 1930. évi népszámláláskor 644 lakos élt itt 156 kőalapú vályogházban. Egy görög katolikus vallású személy kivételével tiszta katolikus település, anyaegyháza Bükkszenterzsébeten volt. Két tanerős elemi és egy római katolikus továbbképző iskola biztosította a közoktatást. Levente Egyesület működött a faluban.

A népesség foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt: őstermelő 498, bányász 16, iparos 109, kereskedő 3, közszolgálati alkalmazott 5, házicseléd 22 és egyéb foglalkozású 11 fő. Az őstermelők közül 69 önálló gazda, eltartottjaik száma 216, mezőgazdasági cseléd 21, mezőgazdasági munkás 189 személy volt. 1990-ben független polgármester vezette önkormányzat alakult.