Terpes

8 év fejlesztés

Terpesen 2006-2010. között 81 millió forintos településfejlesztés történt. Ebből finanszírozták a Polgármesteri Hivatal kirendeltségének kialakítását, két helyi cég támogatását, valamint a Május 1. út felújítását és buszmegálló építését.

2002-2005. között 10,4 millió forint volt ez az összeg, ekkor korszerűsítették a közvilágítást, felújították a ravatalozót, útfelújításokat, vízelvezetést és járdát építettek ki.

Terpesen a 8 év alatt így 91,4 millió forintos fejlesztést vittek véghez.

Forrás:  www.nfü.hu; www.norda.hu

Terpesről

1409-ben Trebes, 1466-ban Therpes névalakban említik az oklevelek. A Terpesi család birtokolta, de ennek kihaltával 1462-ben Mátyás király Besenyey Mihály alnádornak adományozta. 1546-ban elpusztult és puszta maradt 1714-ig. 1663-ban a Turcsányi család zálogba vette Besenyey Mihálytól a puszta egy részét 1741-től az Orczy család lett a birtokos, aki Kishont megyei birtokáról népesítette be a pusztát A háztartások száma 1720-ban 9, 1735-ben 11, 1770-ben 16 volt. Az 1771-es úrbérrendezéskor 12 telkes jobbágy (6 3/4 telek) 4 házas és 1 hazátlan zsellér élt a faluban. 1836-ban ugyanannyi telken 10 jobbágy és 4 házas zsellér lakott. 1786-ban 26 házban 36 család, 1851-ben 40 házban 49 család élt.

A XVIII. század végén a település jelenlegi helyétől nyugatra, a Tárna folyó és a pétervásári országút kőzött húzódott. (Jos. Aufnahme.) A hagyomány szerint ebben az időben az országút mellékén nem lakóudvarok, hanem szérűskertek voltak. ("szérő") amelyek nem függtek össze a lakótelkekkel. Néhány kertben istálló és "toló" állt, ide tolták be nyomtatáskor a búzát, ha esni kezdett az eső. Itt álltak a szalmakazlak is; a szalmát kasokban hordták össze a faliba.

A Tárna egyik nagy áradása utánra, a néphagyomány 1870-re teszi a Falu átköltözésének időpontját amikor a házak legnagyobb része elpusztult és az újakat már a jelenlegi faluhelyen, az országút mellett építették fel. A régi szálláshelyeken már csak néhány ház áll. A településtörténet e két fázisát különbözteti meg a falu azzal, hogy a régi utcát a Tárna mellett Belső sornak (Rákóczi utca) nevezi. A középtájon emelkedő templom a falut Alvégre és Felvégre osztja; kisebb részelnevezések még az országúttól keletre a Kertek felnek, nyugatra pedig a Kertek alja. 1945 után a település az országúttól nyugatra eső területen fejlődött tovább, a faluközponttól délre- Minthogy itt Szajla község határa csaknem Terpes belterületeivel érintkezik, és Szajla 1945 után főleg erre terjeszkedett, a két falu ezen a részen teljesen összeépült.