Édesanyámmal a Parlamentben
A hétvége biztonsági készültségei felidézik bennem a karácsony előtti állapotokat. Akkor is rendkívüli demonstrációkra készültek a fővárosban.
Azon az ominózus karácsony előtti napon volt Édesanyám a parlamentben, úgy indult a nap, mint a többi ülésnap.
Korábban érkeztünk, néhányan már a külső sorompónál a kormánypárti képviselők fotóit mutatták, mint felelőseit az elmúlt 1,5 év lejtmenetének.
A 7-es kapun mentünk be, majd miközben a lift faragott, hangulatos részeit megcsodáltuk, a felvonó az alagsor és az első emelet között a beszállni kívánkozók jelzései szerint szinte kezelhetetlenül közlekedett.
Körbejártuk az Országházat. Édesanyám úgy volt a képviselőkkel, mint régi ismerősökkel, hiszen gyakran látott emberek a tévé képernyőn keresztül, rá is szólt többükre.
A parlamenti büfét, a vadász és a goblen termet is megnéztük, a korona környékét is többször érintettük. Először akkor, amikor erdélyi magyarok népes csoportja figyelte a katonai tiszteletadást.
A felsőházi termet is megcsodáltuk, mint ahogy a folyosókon lévő szobrokat. A különböző korabeli szakmákat mutatták be a jellegzetes remekművek. Betekintettünk Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnökének szobájába is. Az ő munkatársai kalauzoltak bennünket.
Ezt követően az MSZP frakció irodája következett. Itt már nagyon sok ismerőse volt Édesanyámnak, mindenkit név szerint említett. Jól esett képviselőtársaimnak az odafigyelés. Itt egymás között voltunk,meg is kapták az „anyai jó tanácsokat”.
Következett a Plenáris terem, itt sokkal több ismerős volt. A napirend előtti hozzászólásoknál kiderült, hogy miért kell időre elmondani a beszédeket.
Közben megérkezett az öcsém. A rendkívüli házbizottsági ülés miatt szünetet rendeltek el.
Édesanyám az élmények hatása alatt befejezte a parlamenti látogatást, de végül kapott egy kis ízelítőt a Kossuth téri eseményekből.
Még napok múlva is mesélte a látogatás élményét.
Dr. Sós Tamás
Hozzászólás