Mit hozott a „szavazófülke forradalma”?
A következő napokban bizonyára többen vonnak mérleget az Orbán- Semjén kormányról a nyári ülések végeztével.
Valójában még nem kormányoztak, hiszen a FIDESZ elnökségében eldöntött kérdéseket a kormánypárti képviselők nevei alatt terjesztették a Parlament elé. Kormányzati előterjesztés alig volt, ez még várat magára. Ha fordított lenne a szituáció, akkor a kordonbontó Orbán vezette elégedettlenségi mozgalomtól lenne hangos az ország.
A FIDESZ a hatalmi pozícióit erősítő törvényekkel áll elő. A „Schmitt küldi Schmittnek” szívesen akció is arról szól, hogy Sólyom László államfő ne tudjon jogilag közbeavatkozni pl. média és adóügyekben. Az öt legfőbb közjogi méltóságból „még csak” három fő a FIDESZ volt elnökségi tagja. Még dolgozni kell a másik kettőn…
Az önkormányzati választásra kiírt „szabályok” nagyon lejtős pályát jelöltek ki. Lehetőleg úgy, hogy az ellenzék ne tudjon feltápászkodni. A kialakított rendszer a FIDESZ- KDNP-nek kedvez, és a győztes mindent visz. A kis pártoknak, civil közösségeknek nem kedvez ez az eljárás, az ajánlásokat rövidebb idő alatt kell összegyűjteni. A bejutáshoz szükséges magas „küszöböt” pl: a megyei önkormányzati választásnál szinte lehetetlen elérnünk.
A FIDESZ egy virtuális világot épít. Úgy tesznek mintha mindenkinek kedvezne, közben a szegények még szegényebbek, a tehetősebbek még tehetősebbek lesznek. Ám nem derül ki, hogy az ország pénzügyi helyzetével tisztában vannak-e?
A kormány „boszorkány üldözésbe kezdett”, ezzel kívánja elterelni a figyelmet arról, hogy nincs felkészülve az ország vezetésére. Mindent az önkormányzati kampánynak és a hatalmi pozíciók megszerzéséért rendel alá, azonban a lakosság egészének érdekei másodlagosak. Közben az is kiderül, hogy Orbán Viktornak (aki csalhatatlan) nem igazán merik megmondani a véleményüket a FIDESZ frakció tagjai. Talán ha 1-2 emberre hallgat…
Különböző elszólásokból derül ki hogy látják ők a helyzetet. Martonyi János megnyilatkozásaiban jelezte, hogy a FIDESZ eltúlozta az államcsőd helyzetét. Az is szembeötlő, hogy hibás a megközelítés amikor a kormány lebecsüli az IMF-el és az EU-val való tárgyalásokat, és azokat igyekszik elbagatelizálni. A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat sem az együttműködésről, inkább a hatalmi arroganciáról szól. Rossz emlékeit hozza elő a történelemnek.
Orbán Viktor 29 pontjából megdöbbentő az, hogy – mértékadó pénzügyi szakemberek egyértelműen kritikusok- mennyire szakmaiatlanok a pénzügyi kérdések megközelítésénél. A fideszesek sem vitatják, hogy protekcionista volt az a megközelítés ahogy a „lex Járai” az első Orbán- kormány volt pénzügyminisztere, majd a jegybank elnöke által fémjelzett CIG biztosító ügyében eljárni kívánt. Általában a látszatokra sem ügyelnek. Ennyit azokról az erkölcsi magaslatokról amikről úgy tűnik csak szónokolni tudnak.
Stumpf Istvánnál elég, hogy ő önmagát minden törtvényi feltételnek megfelelőnek tartja. A szakemberek közjogi cinizmusnak tartják ahogy az alkotmánybírók választása történt. Az utolsó lépésnek vélik ezen az úton ami a független alkotmányvédelem fölszámolásához vezetett. Az sem semmi, hogy ha nem tetszik az Országos Választási Bizottság akkor (a kétharmaddal, megyei 53 százalékkal) választanak nekik tetsző új testületet.
Törvénygyár lett a Parlament, előzetes egyeztetések nélkül, egészpályás letámadással. A bankadóval ideig- óráig megtudják téveszteni a lakosságot. Majd akkor derül ki az igazság, amikor látják az emberek, hogy a pénzintézetek rájuk hárítják majd a terhelést.
Szükség van a józan észre, a szerény de határozott- szakmai alapon történő- megnyilatkozásokra, a helyzet bemutatására.
Dr. Sós Tamás
Hozzászólás