Dr. Sós Tamás

168 Óra | 2012. február 07.

Ez lehet a Fidesz utolsó dobása

Fordulat Orbánék politikájában?

    Az elemzők és a politikai blogok is fordulatot olvasnak ki a Fidesz prominenseinek legutóbbi nyilatkozataiból. Úgy tűnik, Orbán Viktor a túlélés érdekében konszolidációs politikát folytat a jövőben - kérdés, hogy a kockázatos lépést sikerül-e hitelesen megtenni. Ez lehet a Fidesz utolsó dobása.

   Leáll a fideszes buldózer, mert elmúlt a gazdasági vészhelyzet. Csak éppen egyrészt nem múlt el, másrészt a legtöbbet kritizált intézkedéseknek eddig sem volt semmi közük az ország gazdasági állapotához - így jellemezte a Véleményvezér blog az új politikai narratívát. Török Gábor szerint a kérdés az, hogy a Fidesz képes-e hitelesen végrehajtani azt a konszolidációt, amit nemrég jelentett be a kormányzat.
   Lázár János ugyanis a hétvégén a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében tartott rendezvényen arról beszélt: a kormányzásban a következő két év a hibák kijavításának ideje lesz, így már hetekben belül számos törvény módosul, Németországban pedig intenzív kampány kezdődik a Magyarországról az utóbbi időszakban kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatására.

Lázár: megértést és türelmet vár a kormány

   Egyelőre csak sejteni lehet a politikai fordulat okait: a Fidesz hatalmas népszerűség-csökkenése, vagy az Európai Bizottsággal való tárgyalás állhat a háttérben. Lázár János békülékeny beszédet mondott a hétvégén a berlini magyar követségen. Ennek oka inkább a külső nyomás és az ország sérülékeny gazdasági helyzete lehet, ugyanis a frakcióvezető beszédében a német gazdasággal való új megegyezésről beszélt. 

   A fideszes frakcióvezető hangsúlyozta: az a jó politikus, aki képes megváltoztatni a véleményét, ha változik a helyzet. Ennek jegyében a következő időszakban változás kezdődik a kormányzásban, ugyanakkor a budapesti vezetés több megértést és türelmet vár az uniós partnerektől és több sportszerűséget a nyugat-európai sajtótól.

   Lázár János határozottan visszautasította azt a vádat, hogy Magyarországon diktatúra épül. Mint mondta, ez az igaztalan állítás "sértés valamennyi magyar számára". Hangsúlyozta: 1989-ben csupán "félfordulat" ment végbe, átmeneti rendszer jött létre, a kétharmados felhatalmazással bíró új vezetés pedig végre lezárja ezt az átmenetet, és pótolja az elmaradt változásokat. Ennek során azonban a legteljesebb mértékben igazodik az európai értékekhez - tette hozzá.

Új megegyezés a németekkel

   A német-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte: az idén "kifejezetten intenzív" kampány indul Németországban az üzleti szféra megnyerésére és az utóbbi időszakban Magyarországról kialakult igen kedvezőtlen kép megváltoztatására, Magyarországon pedig tanácsadó testületek jönnek létre német gazdasági szereplők részvételével a kormány, "akár még a miniszterelnök körül is".

   Mint mondta, "új megegyezést kell kötni" a német gazdasággal, mert a német befektetők jelenléte Magyarországon "létkérdés".

"Súlyosan hibáztunk"

   Kérdésre válaszolva elmondta. az "offenzíva" azért csak most, a kemény külföldi kritika özönét követően indul el, mert hibát követtek el. "Súlyosan hibáztunk, alábecsültük a nemzetközi erőtér jelentőségét" - hangoztatta, kiemelve, hogy a Fidesz legutóbb 2002-ben kormányzott és 1998-ban nyert legutóbb választást, azóta viszont "teljesen megváltozott a világ".

   Hozzátette: Magyarország arculatának átformálása akár évekig is eltarthat, és előfordulhat, hogy amit most kezdenek, az csupán "kármentés".

   A kormány legnagyobb hibája az volt, hogy túl keveset konzultált az európai partnerekkel. Ez most változik, "többször fogunk jönni", mert fontos a párbeszéd, tabuk pedig nincsenek - fogalmazott.

   Közölte: az új hozzáállás jegyében Orbán Viktor miniszterelnök "februárban-márciusban" Németországba látogat.

   A rókáról és a skorpióról szóló tanmesével kezdi legfrissebb blogbejegyzését Török Gábor. "Egy skorpió sétált a folyó partján, át akart jutni a túlsó oldalra. Egyszer csak meglátott egy rókát, odament és megkérte, hogy vigye át a hátán. A róka ellenkezett: - Ha megteszem, te megcsípsz, és megfulladok. - Ha megteszem, én is megfulladok! – győzködte a skorpió. A róka végül beleegyezett, a skorpió felmászott a hátára, a róka pedig úszni kezdett. Ám amikor félúton jártak, a skorpió megcsípte. Ahogy a méreg szétáradt az ereiben, a róka megkérdezte a skorpiót: - Miért csináltad ezt? Most te is megfulladsz! - Nem tehetek róla - mondta a skorpió -, ilyen a természetem!"

   "Mégis: nehéz lenne ennél szemléletesebben elmondani, hogy milyen kockázatos mutatványra készül a második Orbán-kormány. Ha a Fidesz valóban komolyan gondolja a politikai korrekciót (ez a kérdés szerintem még nem dőlt el, de egyre jobbak azért az esélyei), akkor minden azon múlik, hogy képes lesz-e tartósan változtatni az eddig követett politikai viselkedésén. Igen, ha tetszik, mondhatjuk így is: a túlélés érdekében képes lesz-e leszokni a csípésről" - írta a politológus.

   "Most, hogy a Fidesz vezetői minden megszólalásukban változásról és konszolidációról beszélnek, Lázár János pedig már egyenesen a közelebbről meg nem nevezett hibák kijavítását ígérte, kulcskérdéssé válhat, hogyhitelesen végrehajtható-e ez a fordulat. Orbán Viktor évértékelő beszéde – miként ezt többen megjövendelték már – minden bizonnyal arra tesz majd kísérletet, hogy meghirdesse és értelmezze ezt a konszolidációt. Egy ilyen beszéd nagy valószínűséggel alapvetően pozitív fogadtatásra számíthat: a békülékeny, nyugodt hangnak minden látszat ellenére sokkal nagyobb a tábora Magyarországon, mint a kardcsörtetésnek. A gesztusokat – ha valóban lesznek – örömmel nyugtázhatják a nemzetközi partnerek és a pénzvilág szereplői is. Egy ilyen beszéd erősebb forintot, a világlapokban megértőbb cikkeket és a közvélemény-kutatásokban bizakodóbb hangulatot eredményezhet" - véli Török Gábor.

Nem lesz már sok dobása a Fidesznek

   "A kérdés csak az, hogy mi lesz féltávnál, a folyó közepén. Meg persze – még ezt megelőzően - az is, hogy hisz-e a róka a skorpió észérvekre alapozott, nyugtató szavának. De hagyjuk is ezt a keretet, mert jelen pillanatban azt sem könnyű megmondani, hogy a mesebeli róka az ország finanszírozhatósága miatt fontos IMF-EU párost, vagy inkább a legitimáció szempontjából lényeges magyar közvéleményt jelenti-e inkább. Egy azonban biztos: ha a Fidesz ugyanolyan következetes és tudatos lesz ebben a projektben, miként az első másfél év kurzusépítő, intézményátalakító, zsákmányszerző politikájában volt, kétségtelenül van esélye arra, hogy megálljon a lejtőn, sőt, akár elkezdje a visszakapaszkodást. Ha azonban hibázik, ha kizökken, ha újra és újra hagyja feléleszteni a vele kapcsolatos, a kormányzás eddigi időszakában elég alaposan megerősített sztereotípiákat, feltehetően nem lesz már sok dobása" - hangsúlyozza az elemző.

   "A politikai küzdelemben – csakúgy mint tavaly nyár végén, a „valóság” megjelenésekor – új korszak, új szakasz kezdődik, ennek lehet szimbolikus nyitánya a keddi érvértékelő. Bár mindenki határozott mondatokra, végleges állításokra vágyik, eredményt nem holnap hirdetnek. Az új politika sorsa nem most, a beszéd elmondása után fog eldőlni, hanem akkor, amikor már nem csak a szavakra, hanem a tettekre – és azok fogadtatására – is figyelhetünk. Először valamikor a tavasz közepén, aztán ha azt túléljük, és lesz megállapodás, a választásig hátralévő időben dől el, hogy lesz, lehet-e – a hasonlatok napján egy újabbat keresve - a vad buldózerből hasznos kis útkarbantartó" - zárja sorait Török Gábor.

Véleményvezér: valódi fordulatra senki ne számítson

   A politikai publikációkat közlő blog nem bánik ennyire kesztyűs kézzel az Orbán-kabinettel, sőt, ki is nyilvánítja: nem hisz a kormány bűnbánásának.

   Hetek óta lehet tudni, hogy a kormány egy új kommunikációs stratégiával készül mind a külföld, mind a belföld számára: egy új típusú politizálás bevezetésével, egy új korszak hirdetésével próbál válaszolni az eddigi bírálatokra.

  Ebbe nyerhettünk bepillantást Orbán Viktornak a Le Monde-ban megjelent interjúján keresztül, melyben a miniszterelnök az elkövetkezendő időszakrol, mint a „konszolidáció" politikájáról beszélt. A Véleményvezérnek meggyőződése, hogy a kormányzás valóban új szakasza fog kezdődni Magyarországon, ám az is, hogy ez a konszolidáció valódi tartalmában nem sokban fog különbözni a „forradalom és szabadságharc" időszakától.

Gazdasági vészhelyzetre Handó Tünde?

   Orbán Viktor mondandóját így lehetne összegezni: 2010 tavaszán borzasztó helyzetben vette át a kormányzást, el volt adósodva az ország, magas volt a munkanélküliség és csak a társadalom egy szűk rétege fizetett adót, ezért ez a rendkívüli helyzet szerinte rendkívüli lépéseket igényelt. Mostanra azonban a közvetlen fenyegetés elmúlt, eljött a konszolidáció ideje, ismét lesz idő az egyeztetésekre és az intézkedések megfelelő előkészítésére.

   A fentiekből is látható, hogy ennek az új kommunikációnak a legnagyobb problémája egyszerűen az, hogy hamis. Egyrészt bár igaz, hogy az ország 2010 tavaszán valóban szörnyű állapotban volt, de az elmúlt hónapok világosan megmutatták, hogy a gazdasági szabadságharc után sem állunk jobban. A gazdasági mutatók várt javulásának elmaradása és a forint néhány hét alatt beállt brutális gyengülése is megmutatta, mennyire nem felel meg a valóságnak, hogy most már jobb idők járnak.

   De az érvelés egy másik helyen is súlyosan sántít: a belföldön és külföldön is legtöbbet kritizált intézkedések, a médiatörvény, az egypártosított Médiahatóság, az erőből elfogadott új alaptörvény, a bíróságok feletti kontroll Handó Tünde kezébe adása vagy éppen a Fidesznek kedvező új választási törvény, az átrajzolt választókerületi határok mind-mind olyan kérdések, melyeknek semmi közük sincs az ország gazdasági állapotához. Mivel ezek a lépések szinte teljesen függetlenek a költségvetési és államháztartási problémáktól, így az érvelésnek az a része sem hihető, hogy mostantól a javuló gazdasági helyzet miatt nem lesz szükség hasonlókra.

Le az arisztokráciával!

   Orbán Viktor ezen túl azt is kifejtette, hogy rendkívül fontosnak tartja a jogállami értékeket, ám alapvetően nem pártolja az arisztorkatikus-elitista politikát, magát pedig plebejus jobboldalinak jellemezte.

   Nyilván az arisztokratikus-elitista politika emlegetése a 21. században egészen mást jelent, mint 150-200 éve, amikor még meghatározó szereplői voltak a közéletnek a születési privilégiummal rendelkező társadalmi csoportok. Ma egy ilyen kijelentésnek az igazi értelme az lehet, hogy a miniszterelnök nem nézi jó szemmel az olyan kisebb hatalmi központok létezését, melyeknek nem közvetlenül a választók adtak felhatalmazást. És itt a legkülönbözőbb csoportokra – szakmai szervezetekre, független intézményekre, tudományos elitekre és általában minden, nem általános választáson felhatalmazást nyert tisztviselőkre gondolhatunk.

   Orbán Viktor ars poeticája tökéletes tükre a kormányzás elmúlt időszakának, hiszen a kormányfő valóban éppen azoknak a hatalmaknak az önállóságát számolta fel vagy gyengítette, melyek befolyása nem közvetlenül a választóktól ered: az Alkotmánybíróságét, a bíróságokét, a különféle hatóságokét és független állami szervezetekét, de említhetjük azokat a szakmai és tudományos testületeket is, melyeket teljesen kiiktattak a jogalkotás menetéből.

Minden folytatódik tovább

   Bármit is mond tehát a kormányfő arról, hogy innentől mások véleményét is meg fogják hallgatni, úgy nem számíthatunk érdemi változásokra, ha Orbán Viktor deklaráltan nem támogatja az „arisztokratikus" politikai tényezők működését.

   Így sajnos elmondható, hogy bár valószínűleg sokakat megnyugtat majd a konszolidáció emlegetése, ám addig, amíg a kormány nem ismeri el nyilvánosan az eddigi időszak súlyos hibáit és amíg a miniszterelnök továbbra is elutasít minden, a kormánytól független hatalmat, addig valódi fordulatra senki ne számítson.